A stressz és a súlygyarapodás

A stressz kezelése
A dohányfüstben megtalálható több ezer kémiai anyag közül egyik sem bír nyugtató hatással, mégis a dohányos személyek gyakrabban gyújtanak rá, ha feszültségetéreznek.
A cigarettázás figyelemelterelő szerepe nagyban hozzájárul ahhoz, ha egy eredetileg ideges ember a rágyújtás után nyugodtabbnak érzi magát. A felbosszantott személynek a cigaretta egyfajta eszközt szolgáltathat ahhoz, hogy kiszakadjon a zavaró helyzetből, elszakadjon a problémáktól és új helyszínen tudja rendezni gondolatait. Az ilyen személy gyakran a dohányzáshoz, mint jól begyakorolt, megszokott stresszkezelési módhoz folyamodik, holott hatékonyabb, egészségre ártalmatlan stresszkezelési technikák is léteznek, melyek elsajátítása a sikeres leszokásban kulcsszereppel bír.
Mi segíthet?
A különböző relaxációs technikák, légzési gyakorlatok vagy a testmozgás a feszültségkezelés alternatív lehetőségét nyújtják a cigaretta helyett a leszokni vágyó számára.

A súlygyarapodás kérdésköre
A dohányzás abbahagyását követő testsúlyváltozás nemcsak a leszokni vágyók többsége számára kiemelten fontos kérdés, hanem a tudományos kutatások körében is népszerű terület. Az eddigi vizsgálatok általában alátámasztották azt az összefüggést, hogy a dohányosok testsúlya átlagosan valamivel alacsonyabb a nem dohányzókéhoz képest, illetve hogy a dohányzást abbahagyók körében testsúlygyarapodás következik be.
Az összefüggés hátterében álló legvalószínűbb okok között szerepel a cigarettafüstben található nikotin étvágycsökkentő hatása, illetve az a tény, hogy gyakran az egyik leghosszabb ideig fennálló nikotin-megvonási tünet a megnövekedett étvágy. Emellett számos eredmény szerint a nikotin növeli az alapanyagcserét, amely hatás megszűnik a cigaretta letételével, így ilyenkor az energiafelhasználás mértéke csökken a szervezetben, vagyis a bevitt energia nagyobb mértékben halmozódik fel / raktározódik el.
A leszokást követően a leszokók egy kisebb hányadánál valójában nem is következik be súlygyarapodás. A többségüknél pedig, akiknél bekövetkezik, habár megfigyelhetőek egyéni különbségek, az átlagos súlygyarapodás általában mégsem több3-5 kg-nál.A súlygyarapodás kezdetben gyors, aztán lassul. A többletsúlytól való félelem egy jelentős leszokást akadályozó tényező, holott az átlagos súlygyarapodás egészségkárosító hatása messze elmarad a dohányzás egészségkárosító hatásától.
Mi segíthet?
Ha azt veszi észre, hogy pótcselekvésként gyakrabban nyúl finom falatok (csokoládé, olajos magvak, vagy egyéb magas kalóriatartalmú ételek) után, akkor cserélje le a környezetében található magas kalóriatartalmú nassolnivalókat alacsonyakra (pl. zöldség-gyümölcs, extrudált vagy szárított alacsony kalóriatartalmú rágcsálnivalók stb.).
Igyon sok vizet, használja a vízkortyolgatást pótcselekvésként.
Kezdjen el mozogni, beillesztve kisebb intenzív mozgásokat a mindennapi teendőibe (például lift helyett lépcsőzést, tömegközlekedés helyett biciklizést vagy egy-két megálló erejéig intenzív sétát), illetve heti több alkalommal a fizikai állapotának megfelelő szervezett sporttevékenységet.